„Ami ezúttal írásra késztetett, az egy újságcikk, melynek írója (a remek tollú Néző László, Magyar Nemzet január 17.) arról ad hírt, hogy az Egyesült Államokban arról vitáznak a nagyon modernek, hogy az abortusz után mindenek ellenére életben maradt csecsemőknek jár-e orvosi ellátás, avagy hagyni kell a babát a műtőasztalon meghalni? Akinek most elakad a lélegzete, az forduljon kezelőorvosához és gyógyszerészéhez, megkérdezve egyúttal tőlük, hogy vajon mit szólnak ehhez, és mit mond a lelkiismeretük erről az őrültségről, amely ellen nyíltan és határozottan tiltakozni kellene minden embernek, aki nem hóhérnak született erre a földre. Egyelőre nem halljuk a tiltakozók hangját, s a mai világot elnézve nem is fogjuk. Ám akkor most nézzük mindezt úgymond modern, materialista szemmel. A világ úgy van megalkotva, hogy a természet szabályozza önmagát. Ha egy-egy állatcsoport vagy éppen a földet borító növényzet bármely válfaja túlszaporodik, közbelép a természet törvénye és elkezdi működését a rend, az egyensúly visszaállítására. A körülményekhez alkalmazkodva visszaépíti önmagát. Csakhogy jó ideje már közbeavatkozott az ember,és minden erővel megpróbálja legyőzni, uralni és sajnos tönkretenni a természetet, s benne önmagát. Isten szerepét elorozva fütyül arra a József Attilától származó gondolatra is, miszerint »Én mondom: Még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen. / Kísérje két szülője szemmel: / a szellem és a szerelem!« Manapság úgy látjuk, a magát mindenhatónak gondoló ember szertelensége tényleg nem ismer határokat. Értelmetlen gyilkolásokat eszel ki, műtőasztalon hagyná meghalni az élő, de nemkívánatos csecsemőket (miközben magához édesgeti a csontgazdag pénzes embereket, akiknek mindenfajta eszement műtéti beavatkozás, nemváltás, béranyaság, esztétikai változásokat eredményező operáció könnyen megfizethető), s nem törődik azzal, hogy a nemkívánatos terhesség fogamzásgátlóval, óvatossággal és más, emberhez méltó módszerekkel megakadályozható. Nem kell gyilkosnak lenni tehát. A gyermekvállalás vagy nem vállalás emberi jog. De kollektív jog is. Egy-egy országnak magának kell eldöntenie, mekkora a teherbíró képessége, mekkora embertömeget képes eltartani. Az az ország viszont, amely nem tud az egyre szaporodó népességével boldogulni, nem támadhat azokra – csak ha ők megengedik –, akiknek a felelőssége elsősorban, sőt országukon belül kizárólag csak a saját népességükre és a saját törvényeikre vonatkozik.